Szabó & Kisházi család: A Kisházi család legrégebbi felmenői

(A családfa megtekinthető a www.szabokishazi.myheritage.hu oldalon)

Legenda - amely talán igaz is lehet

Dr. Kisházi Margit, aki elsőként dolgozta fel a Kisházi család történetét[1] hivatkozik Mogyoróssy János: Csanád vármegye története c. munkájára, melyben a nándorfehérvári, Hunyadi János harcosai névjegyzékben szerepel egy Kisházi J. nevű vitéz.

Önmagában véve ezt tekinthetjük véletlen névazonosságnak, ám van egy másik megfontolásra méltó információ, amely a család eredete szempontjából érdekes lehet.

Ez az információ a Csongrád megyei Földeákhoz kapcsolódik, amelynek történetéről a község honlapján a következőt lehet olvasni[2]:

A település lakóit a XV. században "fyldeáki" névvel jelölik (1449-1451,1506) amely arra utalhat, hogy egytelkes nemesek lakják, területének egy része a csanádi káptalan birtokában volt, ekkor már állt Szt. Márton tiszteletére szentelt temploma. A török időkben végvári vitézek kapták birtok adományként / Toldy Mátyás, Szalai Ferenc, Sárkány Dénes, Szabó János stb./ 1561-ben, akik azonban ténylegesen birtokba venni nem tudták.

Az első bizonyítható adatok

A legrégebbi, név szerint is ismert, Kisházi vezetéknevet viselő személy Kisházi János. Róla annyit tudunk, hogy Földeákon élt. Azt azonban nem tudjuk, hogy ott is született volna, hiszen az ő születési anyakönyvét vagy azzal egyenértékű dokumentumot nem ismerünk. Földeák név alatt valószínűleg a mai Óföldeák értendő, tekintve, hogy a mai Földeák, a későbbi Újföldeák nem is létez[3]ett. Ezt az ősünk valamikor a XVIII. század végén született.

Nem tudjuk, hogyez a bizonyos Kisházi János leszármaztottja-e Hunyadi János seregében szerepő azonos nevű vitéznek vagy sem, s eredetileg valóbanegy egytelkes – később esetleg elszegényedett - nemes volt Földeákon. A Kisházi név akkoriban egyedinek, különlegesnek számított ezen a vidéken. A környékbeli településeken egyedül Földeákon bukkant fel

Internetes keresgélés során rábukkanhatunk a kunágotai feleskertészek megtelepedéséről, születésük helyéről szóló nyilvántartásban szerepel egy Kisházi János nevű ember, aki 1819-ben született és Földeákról került az 1840-es évek közepén Kunágotára[4] . A születési dőket összevetve feltételezhető, hogy az imént említett idősebb Kisházi János fia lehetett.

Többet tudunk a család közvetlen ősének számító Kisházi Mihályról, aki 1811. november 15-én született. 1848. november 26-án, tehát 37 éves korában elvette az akkor 16 éves Dunai Terézt. A kettejük között lévű 21 évnyi korkülönség szokatlanul nagy. Felmerül esetleg az, hogy Dunai Teréz második felesége lehetett Kisházi Mihálynak.

Kisházi Mihály akkoriban Bánkúton élt. Bánkút alatt értelemszerűen nem a Bükkben fekvő síközpont, Nagyvisnyó településrésze, hanem a Békés megyei Medgyesegyháza egyik településrésze értendő (itt nemesítették ki a bánkúti.)

Földeákról Bánkútra való költözés összefüggésbe hozható azzal, hogy Földeákot (a későbbi Óföldeákot) 1845 tavaszán a Tisza és a Maros áradása romba döntötte. Ekkor kerülhetett Kisházi Mihály Bánkútra, és föltételezhető öccse Kunágotára.

Dunai ősök

A felség oldaláról a legrégebbi, ismert felmenő Dunai József, aki 1799 (vagy a környékén) született. Apja személyének tisztázásrta szorul: Kisházi Margit ismereti szerint Dunai Menyhért, a család egyik ma élő leszármazottja, Dunai Antal szerint pedig id. Dunai József.

Felesége Bajusz Anna. A Bajusz család Földeák egyik nevezetes familiája volt, de Szegeden is felbukkan a nevük.

Dunai Antaltól, a család egyik leszármazottjától származó információ szerint öt gyereke volt, D. Antal 1819-ben, József 1821-ben, Katalin 1824-ben, Anna 1827-ben, Teréz pedig 1832-ben született. Dunai Teréz tehát a legfiatalabb volt a Dunai gyereke között.

A Dunaiak Újkígyóson éltek. Újkígyós történetét feldolgozó munkákban felbukkanank a család felmenői nek neve. Ainterneten is megtalálható egyik falutörténeti munkának[5] idevágó részeit ide illesztem. A családnevek közül kiemeltem azokat melyek számunkra is érdekesek: Dunai, Faragó, Mucsi és Bajusz. A Rúzsa név pedig azért érdekes, mert apai (Szabó) ágon a nagymamám Rózsa lány volt. A családi hagyomány úgy tartja, hogy eredetileg Rúzsa volt a nevük, később – tévedésből - változtata ezt az anyakönyvezető Rózsává. Ily módon elképzelhető, hogy rokonságban állok Rúzsa Magdival, a hires énekesnővel, aki Kishegyesről származik, ami földrajzilg nincs nagyon távol az eddig vizsgált Békés-Csanád vidéktől.

Újkígyós

E szegedi eredetű, gányó néven emlegetett kertészfamíliákból telepített tehát új lakosokat Békés és Csanád megyébe, Újkígyósra a Wenckheim család, Kisiratosra a Salbeck család 1818-ban, Hengelmüller bécsi pusztabérlő pedig Csanádapácára, 1821-ben. Bálint Sándor szegedi eredetű lakosok jelenlétét is feltételezi a Békés megyei Pusztaföldvár és Szentetornya esetében is. Ugyanakkor a kígyósi kertészekből is költöztek át más birtokra, így 1892-ben részt vettek az Arad megyei Simonyifalva második telepítésében.

Az újkígyósiak származási helyét a katolikus anyakönyvek alapján Bálint Sándor Szeged mellett Tápé, (Algyő), Csanytelek, Mindszent községben adja meg, felsorolva az innen származó családok neveit az alábbiak szerint: Agócs, Apró, Bába, Bacsa, Bali, Bálint, Báló, Batki, Becsei, Belovai, Bodó, Boldog, Bozó, Bozóki, Bozsó, Búvár, Búza, Csányi, Csókási, Csonka, Csóti, Deák, Domokos, Dudás, Dunai, Faragó, Farkas, Fodor, Forgó, Fődi, Gedó, Gera, Greguss, Györfi, Hajnal, Hegedűs, Hódi, Huszka, Kálmán, Kántor, Kása, Király, Kocsis, Kónya, Kőrösi, Lippai, Lőrinc, Madarász, Makra, Masa, Márton, Miklós, Mojzes, Mucsi, Nacsa, Nyári, Ökrös, Pálfy, Prágai, Rácz, Révész, Rozsnyai, Rúzsa, Sándor, Sípos, Süli, Szakáll, Szántó, Széll, Szűcs, Terhös, Urbán, Vetró, Vincze, Virág, Zsótér.

Králikné Füzesi Etelka az újkígyósi katolikus halotti anyakönyvek adatainak feldolgozásával a családfők és feleségük származási helyét is megadja.

Csongrád: Baráth, Buri, Csernus, Darida, Gazdag, Gera, Kiss, Krucsai, Lajos, Locskai, Lengyel, Mucsi, Oláh, Süli, Hegedűs, Sándor, Nagy, Bartók, Bali, Hódi, Tóth, Huszka, Bánfi, Tóth, Seres, Kovács, Percsik, Krucsai, Turai, Felföldi, Domokos, Magon, Szénási, Magyar, Hévizi.

Földeák: Bajúsz, Kovács, Szabó, Tóth, Nagy, Rákóczi, Borbély, Menyhárt.

Hantháza: Bozó, Bózsó, Mucsi, Elekes, Farkas, Magó.

Mindszent: Bacsa, Bánfi, Csatlós, Darida, Dunai, Elekes, Gajda, Győrfi, Harangozó, Judik, Kasznár, Kiss, Kocsis, Kósa, Kulcsár, Laczkó, Lengyel, Locskai, Lőrincz, Mezei, Mucsi, Prágai, Sipka, Szanda, Tóth, Varga, Vida, Zsótér, Ambrus, Kulcsár, Kispál, Rákóczi, Zsótér, Nagy, Csernák, Balogh, Szanyi, Szabó, Kecskés, Kormányos, Bánfi Mezei, Bereczki, Prágai, Kocsis, Lantos, Dániel, Tóth, Kelemen, Gyapjas, Rákóczi, Antal, Magon, Nagy, Zsótér, Bánfi, Judik, Kovács, Tatár, Zsiga, Pajkó, Kónya.

Szeged: Bacsa, Bali, Bajúsz, Budai, Csányi, Csókási, Dunai, Gazdag, Harangozó, Hódi, Jusztin, Lőrincz, Miller, Nyári, Prágai, Rákóczi, Széll, Tóth, Zsigovics, Farkas, Dunai, Nyári, Kónya, Pálinkás, Kasznár, Szabó, Csókás, Benkó, Budai, Kocsis, Bagi, Szekerczés, Bereczki, Baló, Szabó, Kántor, Fekete, Horváth.

(A férjek nevét ábécérendben, a feleségek nevét a férjek nevének sorrendjében közöljük.) A névanyagból látható, hogy ugyanazon családnevet viselők több településen is előfordultak, ami a kibocsátó városból való korábbi szétvándorlás irányaira is utal.

Újkígyós tehát szigetként ékelődött be a békési tájba, a szomszédos Csanádapácával és Medgyesbodzással állt szorosabb kapcsolatban, ami elsősorban a házasságokban látszik. Római katolikus vallása miatt is elütött a környezetétől, hiszen szlovák evangélikus és magyar református közösségek vették körül. Nyelve a kibocsátó város „szögedi” ö-ző nyelvjárásához tartozik, családi körben még mindig él a régi hagyomány. Bálint Sándor egyik adatközlőjénél figyelte meg, hogy kívülállóval az e-ző irodalmi nyelven beszélt, a családban viszont a régi tájnyelven. Újkígyós életét, mindennapjait a dohánytermesztéssel kapcsolatos munkák határozták meg (eredetileg "gányófalu" volt)

A falu képe, az utcák szerkezete is ezt mutatja: a szerződésben biztosított numerus belsőségén feküdt a ház és a dohányföld. A művelés igényessége tette szükségessé, hogy a növény mindig elérhető közelségben legyen. Ezért voltak itt is, mint más gányófalvakban, hatalmas porták.

Kunágota

Röviden szólni kell még erről a vidékről is. Kunágota a család Piros ágának lakhelye volt. Internetről származó információk szerint az „öreg” Piros Ferenc a családjával együtt költözött Kunágotára a dohánytermesztésre létrehozott ún. Geöcz telepre, és ott alapítónak számított. A Piros család eredetileg Battonyáról származik. A csaláfa további alakulását Kisházi Margit kutatásaiból ismerjük. Lényege, hogy Piros Ferenc egyik fia Piros Ágoston volt, unokája pedig Piros Teréz , aki hozzáment Kisházi Mihály és Dunai Teréz egyik fiához, Kisházi Péterhez, s innentől bontakozik ki a család.

Az eddigiekben említett személyek, amennyire az adatokból kiolvasható mindannyian magyarok és római katolikusok voltak. Jellemző módon dohánykertészkedéssel foglalkoztak, és kezdetben bérlők, később tulajdonosak voltak különböző földeken. Még az 1848-as jobbágyfelszabadítás előtt sem voltak jobbágyi sorban, mivel meghatározott időre bérelték a földeket.

Nem tartoztak ugyan a Magyarbánhegyest megalapító, Forrai-Nagyiratosról 1859. szeptember 29-én az éj leple alatt megszökő, és a kincstári tulajdonban lévő, akkoriban Mezőkovácsházához tartozó Pusztabánhegyes területén letelepedő személyek közé, ám igen hamarosan már oda költöztak. Kisházi Mihály 1871-ben már Magyarbánhegyesen halt meg.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Börtönviseltek

A család messzemenőkig békés és törvénytisztelő volt, semmiféle köztörvényes bűncselekmény vagy kihágás nem fűzödik semelyik tagjának a nevéhez sem. Ennek ellenére a történelmi körülmények úgy hozták, hogy az ötvenes években hárman is börtönben voltak. A három közül egy Romániában, kettő pedig Magyarországon.

Kisházi Mihály

1947 nyarán Slachta Margit vezette katolikus szellemiségű Keresztény Női Tábor tagjaként országgyűlési képviselő jelöltséget vállalt. Augusztus 31-én a Fejér és Komárom–Esztergom megyei választókerületből bekerült a törvényhozásba. Kisházi Margit visszaemlékezése szerint nagyon agitált a faluban is Mindszenty és Habsburg Ottó érdekében.
A mentelmi bizottság vádkoncepciója nyomán mentelmi jogát felfüggesztették, 1949. március 16-án letartóztatták és állásából fegyelmi úton elbocsátották. Matheovits Ferenc perében – Gróh Józseffel egy perben - a demokratikus államrend és a köztársaság megdöntésére irányuló mozgalomban való részvétellel vádolták. 1949. szeptember 30-án a Népbíróságok Országos Tanácsa hét év börtönbüntetésre és tíz év hivatalvesztésre ítélte. Budapesten, Vácott, a tatabányai XIV. akna munkatáborában raboskodott. 1954. december 4-én tért haza fogságából. Családja visszakapta letartóztatásakor elvett házukat. Segédmunkásként helyezkedett el, a helyi Épület Karbantartó KTSZ-ben lett asztalossegéd. Később asztalos, majd 1956. október 20. után adminisztrátor. 1957 elején elutasították tanítói állásába való visszahelyezési kérelmét. 1959 áprilisában a mészégető üzem vezetője lett, majd a Műszeripari Műveknél kapott adminisztrátori állást. 1965-től az Építőipar Szövetkezet anyaggazdálkodási osztályvezetője. A relégyár adminisztrátoraként nyugdíjazták.

Stern Zsigmond Zoltán

A háború előtt téglagyára és talán mészégető üzeme volt (Hangos Terézia, a későbbi felesége is ott volt titkárnő) , amit később államosítottak. A nehéz körülmények között sok mindennel próbálkozott a családja eltartása érdekében.1952-ben- - ismereteim szerint - valami feketemunka miatt került börtönbe, ahol egy évet ült.. Ügyes ember volt, majd ablakos lett, felesége a textilgyárban dolgozott, hogy a fiai munkásszármazásúnak számítsanak az egyetemi felvételinél.